Sick Boy

Mindenkinek van egy olyan kedvelt tevékenysége, ami megnyugvással árasztja el és feltölti a lelkét. Aki szerencsés, annak több ilyen dolog is van az életében. Nos, én is ilyen vagyok. Számomra az egyik ilyen foglalatosság a zene. Mivel annyira ügyes nem vagyok, hogy én magam varázsoljak ki a fejemből és a hangszerekből dallamot, így a zenehallgatás az, ami a leginkább képes összeilleszteni a szétesett darabjaimat.

A minap bukkantam rá az amerikai duó, a The Chainsmokers egyik tavaly megjelent dalára, amely a Sick Boy címet viseli. Nagyon megtetszett, magával ragadott és most szeretném pár gondolattal összefoglalni, hogy belőlem mit is váltott ki ez a zeneszám, hogy számomra mit jelent a mondanivalója.

Az egyik dolog, amit a zenében szeretek, hogy mindenkire hat valahogyan valamilyen formában. Minden műfaj, minden darab érzéseket vált ki a hallgatóból. Lehet ez rossz élmény is, amikor nem tetszik valami, vagy megbotránkoztat, esetleg fáj tőle a fejünk. Ám felérhet egy csodával is, amikor a kedvenc dalomat hallgatom, a századik alkalom után is tud újat mondani. A dallam magával ragad és egy olyan világba csöppensz, amiben magadra találsz, amiben megtalálod egy részedet és ezáltal is többet ismersz meg magadból.

Nekem ez a dal, még ha nem is a legvidámabb szöveggel íródott, sokat segít a körülöttem lévő világ megismerésében és az egyes helyzetek felismerésével.

A dal címe magyarra lefordítva ugyebár "beteg fiú", nem éppen pozitív hangulatot áraszt, ahogy maga a performansz se.

Az én véleményem könnyen lehet, hogy nem a helyes utat mutatja, de én mégiscsak bátorkodom véleményt nyilvánítani, mert ez egy önigazolást jelent számomra. Ember vagyok, emberek vagyunk, akik értelemmel bírnak, saját gondolataink vannak és véleményt tudunk alkotni a környezetünkről. Csakhogy ez ma már nem divat. A média nem hagy lehetőséget arra, hogy átgondoljunk dolgokat. Gyorsan kell dönteni, kedvelsz valamit vagy sem, támogatsz valamit vagy sem, megvásárolsz valamit vagy sem. Sorozatos döntések, a választást pedig anélkül sulykolják belénk, hogy észrevennénk. Veszélyes nem gondolkodni a dolgokon, de talán még veszélyesebb az, ha megtesszük.

Bárhol is legyünk a világban, mindenhol ez figyelhető meg. Oldalakat választunk, igen vagy nem. Be kell állnunk a sorba, és aki ezzel nem tud azonosulni, a társadalom különce, kitaszítottja lesz. Egyes helyzetekben olyan dolgok közül kell választanunk, amelyek közül inkább nem is választanánk. Ilyenkor az ember úgy érzi egy börtönben él, ahol meg van kötve a keze, és nem tud szabadulni. Az életünkben szereplő negatív hatások sokkal nagyobb hatást gyakorolnak ránk, mint a pozitív dolgok. A nárcisztikus társadalom, a csalás és hazugság előtérbe kerül és sokan észre sem veszik, hogy a világnak nem csak ez az oldala létezik. A csúfság mögött hiszem, hogy létezik egy szebb világ is, ahol bár szintén léteznek rossz dolgok, de ott harcolnak is ellene. Az élet azt jelenti, hogyan építjük fel magunkat. Hogy milyen alapokat teszünk le, meghatározza majd mennyire maradunk erősek és megingathatatlanok a hitünkben. Hogy ki milyen magasra tud építkezni, az mindenkinek a saját dolga. Azonban ahelyett, hogy saját magunk építésével foglalkoznánk, gyakran elfeledkezünk erről és mások értékeivel, mások életével etetjük magunkat. Az én életem vajon hány like-ot ér?

A Te életed vajon hány like-ot ér?