A füstről...

Neked mire van szükséged? Mit jelent az, hogy szükséged van valamire? A szükség uralkodik rajtad vagy fordítva?

Szükség (főnév), jelentése hiány, ínség, szorultság, kényszer. Nem tudom, ki hogy van vele, de bennem ezen kifejezések összessége negatív lenyomatot hagy maga után. Ez számomra már csak azért is kényelmetlen, mert így olybá tűnik, mintha a szükségszerűség csupán olyan borúlátó kifejezésekhez köthető, mint a bánat, a szomorúság, a félelem, az idegesség, és én nem szeretem a borúlátó dolgokat. A szükség tehát azt jelenti, hogy valamivel, ami fontos lenne a teljességhez, nem rendelkezünk.

Abraham Maslow szerint a szükségleteket hierarchikusan lehet rangsorolni. A piramis csúcsán pedig az önmegvalósítás áll, amely a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését jelenti. Egyszóval, hogy megtaláljuk önmagunkat és egyfajta egyensúlyban, egy ideális életben tudjunk létezni. Ez az ikigai, az élet értelme. Az ikigai elérése jelenti mindazt, amit szeretünk, amiben jók vagyunk és ez egyszerre jelenti azt is, amire a világnak szüksége van tőlünk. Az ikigai egyedi dolog, mindenkinek mást jelent.

Azonban ennek eléréséhez, miért érezzük, hogy "szükségünk" van "tudatmódosító szerekre"? Miért kell elszívni az ötödik szál cigit is? Miét kell minden hétvégén felönteni a garatra? Miért kell belőni magad ahhoz, hogy lazítani tudj? Miért nyomjuk tele magunkat cukorral vagy isszuk úgy a kávét, mintha víz lenne? Miért érezzük szükségét bárminek is, ami kiszakít bennünket a valóságból? Miért kell menekülnünk a jelenből?

Nem arra van szükségünk, hogy kielégítsük a szükségleteinket, hanem, hogy megváltoztassuk őket. Rengeteg gát és akadály van az emberekben, csendes gyűlölettel mennek az öregség felé, és senki nem kiált fel, hogy elég!

A szükségletek kielégítése újabb szükségleteket szül, legyen szó bármiről. Ha megkapod amit akartál, onnantól fogva nem tudsz mibe kapaszkodni és elveszíted a célodat, ezzel pedig egy újabb szükség keletkezik. Így zárul be ez az ördögi kör.

Ám valóban ez jelenti az életet? Az örökös hajszolás, a vágyak teljesülése? Ennyi lenne csupán?

Nekem nem egy szál cigarettára vagy egy üveg tequilára van szükségem a megnyugváshoz, a belső békéhez vagy a kiteljesedéshez. Talán ez pillanatnyi tünetkezelés, de semmi több. Nem, nekem pillanatokra van szükségem. Olyan pillanatokra, amelyek beleégnek az emberbe, mint egy találkozás vagy egy illat, egy váratlan fordulat vagy egy csodás felfedezés. Nekem ezek a pillanatok jelentik az életet, nekem erre van szükségem, ez az ikigai. Ezek a fajta szükségletek nem tesznek rabbá, nem kötnek gúzsba, sőt ellenkezőleg: szabaddá tesznek!